Karácsonyi koncert 2014.12.16.

A Józsefvárosi Zeneiskola ezévben az Iparművészeti Múzeumban tartotta hagyományos hangversenyét, melyen a szolfézscsoportokból alakult kilencvenfős kórus is fellépett, hangszeres közreműködőkkel. Zongorán kísért: Pánczél Kristóf, vezényelt: Nyoszoli Tamásné. Felkészítő tanárok voltak: Demlyén Krisztina, Munia Zoltán, Nyoszoli Tamásné, Valde Anikó.
(Műsor: Betlehem, Betlehem, A kis Jézus aranyalma, Az angyal énekel)

Dobszay László: Szolfézs és hangszer kapcsolatáról - hangszeres tanárok számára

Sok szó esik mostanában a szolfézs és a hangszer kapcsolatáról. Feszegetik egyik oldalról is, de különösen a másikról, a hangszeres tanítás felől. A téma felvetése sokszor bíráló hanggal párosul, többé-kevésbé jogosan. Van e bírálatokban sok igazság is, néha tájékozatlanság, tárgysovinizmus, elavult szemlélet, profi-szellem, sőt olykor még rosszindulat is. Végső soron a két tárgy kapcsolata elvileg könnyen megoldható kérdés. Mindkét tárgynak zenére kell nevelni. Jó zenét kell tanítania jól. A zenetanulás célja nem a hegedűtudás, meg nem is a kottaírás hallás után, hanem a zene megszerettetése. Ha ezt végzi mindkét tárgy a legnagyobb buzgalommal, s főleg a legnagyobb tanári hozzáértéssel, akkor máris kapcsolatba kerültek egymással.

Ezt az egyszerű választ azonban nem mindenki érzi elegendőnek, konkrétnak. Ha többet akarunk mondani e kapcsolatról, akkor azt kell kívánnunk, hogy becsülje és ismerje egymást a két tárgy. Becsülje: ne lásson kiszorítandó ellenséget a másikban. Értse meg a hangszeres tanár is, hogy nem a szolfézs rossz, hanem a rossz szolfézs rossz. Persze, hogy vannak rossz szolfézstanárok és rossz, unalmas szolfézsórák. De vannak rossz zongoratanárok, rossz zongoraórák, továbbá rossz magyar órák, rossz orvosok, rossz asztalosok.

És ne csak becsülje, hanem ismerje is. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a hangszeres tanárok egy része azért nem tudja hasznosítani a szolfézsban tanultakat, mert nem is tudja, mit tanít a szolfézs. Elvárja tőle ezt azt, s amit valóban megkapna tőle, azzal nem él. Néha kincseket enged ki a kezéből. Ismerje meg természetesen a szolfézstanár is, hogy nagyjából mivel foglalkozik egy-egy hangszeres osztály, s ahol ez a szolfézs logikájával megegyezik, alkalmazkodjon hozzá, de legyen e megismerés és alkalmazkodás kölcsönös. - Ezt a megismerést szeretnék elősegíteni a Fővárosi Zeneiskola Szervezetben e tanévben rendszeresített találkozók, bemutatók.

A szolfézstanítás célja, hogy globálisan, általánosan fejlessze a növendék zenei képességeit, hogy általános tájékozódást adjon a zenében, hogy zenével foglalkozzék általában. Mit jelent ez részleteiben?

I.

A szolfézs elsőrendű és legnagyobb feladata, hogy fejlessze a növendék formaérzékét. A hangszeres tanár úgy építheti ki a legfőbb kapcsolatát a szolfézzsal, ha a művek megformálása közben támaszkodik rá.

Itt természetesen nem formatani kategóriák ismerete a döntő. Attól még nem formál valaki jobban, hogy csupán tudja, mi az a periódus. Tegyük hozzá, hogy az egyes tanárok szóhasználata úgyis eléggé eltérő attól függően, hogy mikor, hol, kinél tanultak annak idején formatant. Tehát nem a formatani szakkifejezések, terminusok betanítása a lényeg, hanem magának a formaérzéknek a fejlesztése. Ez közös mindkét zenetanításban, ez tanítható, s a tanításban felhasználható.

Többször is hangsúlyoztuk, hogy a szolfézs feladata az egészen alapvető formai elemek (mondhatnánk: formai alapmozdulatok, alaplépések) beidegzése. A hangszeres tanárnak is értenie kell hozzá, hogyan használja fel, hogyan fejlessze át hangszeres megvalósulássá ezt a formaérzéket.

Az eddigieket összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a szolfézs főfeladata a formálási alapkészségek kifejlesztése a növendékek képességeinek határán belül. Minden egyéb másodrangú emellett. (így p1. a jó ritmushoz is elsősorban a ritmust magába ölelő formát kell érezni.)

II.

A szolfézs további feladata, hogy érzéket fejlesszen a növendékben a hangösszefüggések, funkciók iránt.

III.

További feladata a szolfézsnek, hogy támogassa a biztos kottaolvasást. Meg kell mondanunk, hogy bármennyire is ezt várja el a hangszeres tanár elsősorban a szolfézstól, nem ez a szolfézs főfeladata. Elsősorban azért nem, mert az életben az lesz a növendék alapvetőbb igénye, hogy jó forma- és tonalitásérzékkel hallgassa a hangversenyeken felhangzó zenét, s csak másodsorban az, hogy az Asz-dúr előjegyzését tudja. Fontos ez is, de nem a legfontosabb.

Másodsorban pedig azért nem főfeladata a szolfézsnek, mert egyedül képtelen megoldani ezt a feladatot. A kottaolvasási rutint ugyanis eredményesebben lehet fejleszteni a hangszer mellett, mint a szolfézsórán, ahol közben nem tudunk hangszeres asszociációkra támaszkodni.

Különösen ki kell emelni, hogy ha a hangszeres tanárok rákényszerítik az előképzőre az abszolút kottaolvasással való túlzott foglalkozást (olyan fokon, amikor sem abszolút halláshoz, sem hangszeres élményhez nem tudja kötni a gyermek az abszolút hangneveket, tehet ezek üres verbális tudást jelentenek számára), akkor az előképző hatalmas energiával fog itt kis eredményt produkálni, s közben nem fogja teljesíteni főfeladatait. Lehet, hogy megkönnyíti a hangszeres tanárok elsőfélévét, de elkeseríti az aztán következő tízet. Mert a formaérzék fejlesztésére fordított kezdeti energia bőségesebben megtérül, mint a túlerőltetett, időelőtti kottaolvasás. Bízzuk ezt rá az előképzős tanárra; ha egy jobb osztály könnyen be tudja illeszteni még ezt is a programjába, tekintsük szerencsének. De ne követeljük az előképzőtől, melynek nem ez az eredeti feladata.

IV.

Végül feladata a szolfézsnak bizonyos ismereteket, kifejezéseket megtanítani.

Látnunk kell azonban itt is a nehézségeket. Elsősorban is sokszor más kifejezéseket használ az egyik tanár, mást a másik. Továbbá: a szolfézs nem taníthat meg egy kifejezést, mielőtt a gyermek nem sajátította el magát a jelenséget.

Mi jellemzi a szolfézstanítást? Miben tér el a hangszertanítástól? Mi igazolja létét és különlétét? Melyek a jellegzetességei?

a) Alaposan, elmélyülten foglalkozhatik a kulcsponti problémákkal. A szolfézsra leginkább az egyes problémákban való elmélyülése jellemző. A jövő a puritán szolfézstanításé. Kevés, de nagyon jól megválasztott problémával foglalkozni sokáig alaposan, rengeteg (akár száznál is több) zenei emlékkép alapján, s folyton zenélve. Éppen ezért nem is foglalkozhatik a szolfézs túlságosan sokfélével. Aki mindig többet követel a szolfézstól, az elsekélyesíti annak munkáját.

b) Akusztikusan foglalkozik a tényekkel. Ez hátrány is, előny is. Hátrány, mert sokminden nem kerülhet még sorra, amit már hangszeren mechanikusan meg tud oldani a növendék. Zongorán például sokmindent leüthet, amit még nem hall. Ezért a szolfézs bizonyos dolgokban kissé mögötte jár szükségszerűen a hangszernek. Nem szabad mindig így föltenni a kérdést: miben legyen azonos a szolfézs és a hangszer? Úgy is fel kell tenni: miben egyensúlyozzák egymást, miben legyenek egymás kiegészítői? Vannak érzékek, amik egy adott fokon fejleszthetők, mások nem. Több kétszólamúságot megszólaltat egy II. osztályos növendék zongorán, mint amennyit akusztikusan elbír. Ennyiben. hátrány tehát az akusztikus módszer, mert fékezi a szolfézst. Viszont előny is: mindig zenei marad, ritkábban válik mechanikussá. Ellensúlyozza tehát a hangszert: az alapokat erősíti.

c) A szolfézs türelmes. Ráér. Addig foglalkozik egy problémával, míg beérik az osztály átlagánál. Elmarad tehát néha a hangszer mögött, de közben szüntelenül „bővített újratermeléssel” erősíti a fundamentumokat.

d) Negyedik jellegzetessége, hogy csoportmunka. Nagyobb lehetősége van tehát a megfigyeltetésre, kölcsönös ellenőrzése, csoportos feladatokra. Nem azért van másfél óránk, hogy elvegyük a levegőt a hangszeres tanítás elől, hanem, mert az 15 gyermek közt oszlik el. Mivel pedig csoportos óra, alkalmas felkelteni a zene közös örömét. A szolfézsórán inkább válhatik társadalmi üggyé a zene, mint a hangszeres órán. Ez nem a hangszer ellen szól, hanem megint egy példa a „kiegészítésre”. Zongoraórán „négyszemközt” van a növendék Beethovennel. S ez nagyon is kell. A szolfézsórán viszont összeköti őket Beethoven egymással, a többi emberrel. S erre is szükség van.

e) A szolfézs alkotómunkát kíván. Nemcsak olvas a növendék, hanem ír is. Nemcsak énekel, hanem improvizál is. Erre kevesebb a lehetőség a hangszeres órán, s még e kevés lehetőséget is kevesen használják ki. Már pedig tudjuk, hogy mélyebben belénk gyökerezik valami, amit magunk csináltunk, mint amit csak passzive érzékelünk.

1963. Nr. 3. p. 12-17. (részlet)

http://www.parlando.hu/

A BMC-ben jártunk

"A Budapest Music Centert (BMC) 1996-ban alapította Gőz László. Elsődleges célja egy olyan zenei információs központ kialakítása volt, amely összegyűjti és nemzetközi viszonylatban is hozzáférhetővé teszi a magyar klasszikus és jazz zenészek, valamint a magyar kortárs zenedarabok adatait. Az információs központ folyamatosan bővülő internetes zenei adatbázisaiban jelenleg 3000 művész és 10500 zenemű adatai szerepelnek, és ingyen látogatható zenei könyvtára mintegy 90 ezer könyvet, kottát, hanglemezt számlál."

Siker az országos szolfézsversenyen!

Gratulálunk Dórinak, aki egyúttal különdíjban részesült az improvizációs versenyágban és tanárának, Anikó néninek, aki a ZETA-tól felkészítő tanári díjat kapott!

Művésztanári koncert 2014. április 25.

A 2014/15. tanév rendje

A tanítási év

• első tanítási napja: 2014. szeptember 1. (hétfő),

• utolsó tanítási napja: 2015. június 15. (hétfő).

A tanítási napok száma – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – száznyolcvanegy nap. A nappali oktatás munkarendje szerint működő középiskolában és szakiskolában a tanítási napok száma száznyolcvan nap.

• Az őszi szünet 2014. október 27-től 2014. október 31-ig tart.

• A szünet előtti utolsó tanítási nap 2014. október 22. (szerda),

• a szünet utáni első tanítási nap 2014. november 3. (hétfő).

• A téli szünet 2014. december 22-től 2015. január 2-ig tart.

• A szünet előtti utolsó tanítási nap 2014. december 19. (péntek),

• a szünet utáni első tanítási nap 2015. január 5. (hétfő).

• A tavaszi szünet 2015. április 2-től 2015. április 7-ig tart.

• A szünet előtti utolsó tanítási nap 2015. április 1. (szerda),

• a szünet utáni első tanítási nap 2015. április 8. (szerda).

A tanítási év első féléve 2015. január 16-ig tart.

Az iskolák 2015. január 23-ig értesítik a tanulókat, kiskorú tanuló
esetén a szülőket az első félévben elért tanulmányi eredményekről.

Az középfokú iskolák utolsó, befejező évfolyamán az utolsó tanítási nap: 2015. április 30., csütörtök.

Az alapfokú művészeti iskolákban és a felnőttoktatásban a tanítási év első és utolsó napját – a tanítási év első és utolsó hetének keretében – az igazgató határozza meg.

Az alapfokú művészeti iskolákban a tanítási év utolsó három hetében lehet vizsgát szervezni. A vizsga időpontját az iskola igazgatója határozza meg.

A tanítási évben – a tanítási napokon felül – a nevelőtestület a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra az általános iskolában öt, a nappali oktatás munkarendje szerint működő középfokú iskolában hat munkanapot tanítás nélküli munkanapként használhat fel, amelyből egy tanítás nélküli munkanap programjáról a nevelőtestület véleményének kikérésével az iskolai diákönkormányzat jogosult dönteni.

Fontosabb dátumok:

2014. október 13-14-15., hétfő-kedd-szerda: őszi írásbeli érettségik kezdete

2014. november 6-10.: emelt szintű szóbeli érettségik 2014. november 17-22.: középszintű szóbeli érettségik

2015. január 17., szombat: középiskolai felvételik kezdete, központi írásbeli felvételi vizsgák.

2015. május 4-5-6. hétfő-kedd-szerda: írásbeli érettségi vizsgák kezdete 2015. június 4-11.: emelt szintű szóbeli érettségik 2015. június 15-26.: középszintű szóbeli érettségik

Művészeti Tanulmányi Versenyek

Az alapfokú művészeti iskolák tanulói részére

• XIII. Országos Lubik Imre Trombitaverseny
• XIV. Országos Friss Antal Gordonkaverseny
• VIII. Országos Jeney Zoltán Fuvolaverseny
• XIII. Országos Gitárverseny
• VIII. Országos Rácz Aladár Cimbalomverseny és V. Országos Csembalóverseny
• V. Országos Hárfaverseny
• VIII. Országos Maros Gábor Ütőhangszeres szóló- és duóverseny
• X. Országos Zongora Négykezes és Kétzongorás Verseny
• XI. Országos Mélyrézfúvós Verseny
• III. Országos Elektroakusztikus-zenei Verseny
• V. Országos Harmonikaverseny
• II. Országos Jazz-zenei Verseny
• V. Országos Textil-, Bőr- és Kézműves Verseny
• VI. Országos Festészetverseny
• V. Országos Társastáncverseny (csoportok és táncospárok részére)
• V. Országos Modern-, kortárstánc Verseny
• V. Országos Néptáncverseny (szóló és páros)

A művészeti szakközépiskolák és szakiskolák részére

• VI. Országos Énekverseny
• IX. Országos Zenekari Verseny
• V. Országos Hárfaverseny
• IV. Országos Népzenei Verseny
• XV. Országos Zongoraverseny
• XIV. Országos Oboa- és Fagott-verseny
• VI. Országos Klasszikus Balett- és Modern Tánc Verseny
• XXIV. Országos Rajzverseny
• XVIII. Országos Népművészeti Verseny
• XVIII. Országos Mintázásverseny

 

Forrás: M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2014. évi 61. szám

Zeneiskolai népdalverseny 2014.

Versenykiírás: Zeneiskolai népdalverseny 2014.

Józsefvárosi Zeneiskola

2014. április 8. kedd 15:00

 

Szólisták:

A három megadott kötelező dalból kettőt kell megtanulni (bármelyiket), s ehhez másik kettő szabadon választottat, tehát összesen négyet.

Ezekből választ egyet-egyet a zsűri.

Az ének-zene tagozatosok, kórusiskolások, (népi) énekesek pedig megtanulják mindhárom kijelölt dalt, s ehhez választanak még kettőt. Ők összesen öt dallal készülnek.

Csoportok:

Kettő szabadon választott népdal a versenyanyag, amely lehet a kötelezőből is. Mindkettőt elő kell adni.

Egy tanuló csak egyik versenyágban indulhat: vagy szólistaként, vagy csoport tagjaként.

 

 

Nevezés: március 31-ig a szolfézstanároknál.

A versenyre nevezési lapot kell hozni, melyben felsoroljátok az összes dalt, amivel készültetek.

A kötelező dalokat Dobszay László A magyar dal című könyvéből válogattuk.

Budapesti versenyeredmény 2014

A XI. Országos Kodály Zoltán szolfézs- és népdaléneklési verseny budapesti válogatóján iskolánkból három növendék vett részt. Reményi Bánk Farkas (II. korcsoport) és Vörös Levente Örs (I. korcsoport) dicséretben részesültek. Berzi Dóra Ildikó első helyezést ért el, s ezzel bekerült az országos döntőbe. Gratulálunk neki és a felkészítő tanárnak, Valde Anikónak!

A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei

Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett.

A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja

A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi vizsga tantárgy tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével az iskola helyi tantervében kell meghatározni.
A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. A művészeti alapvizsgát és záróvizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság elnökét és tagjait a vizsga szervezője bízza meg.
A művészeti alapvizsga és záróvizsga lebonyolítása a vizsgáztató intézmény feladata.
Vizsga tantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett.

A művészeti alapvizsga és záróvizsga vizsga tantárgyak

Alapvizsga tantárgyai

Az alapvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. Az alapvizsgán az „A” tagozatos tanuló választhat írásbeli, vagy szóbeli vizsga között. A „B” tagozatos tanulók, valamint zeneelmélet főtanszakos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező. Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie.

1. Írásbeli vizsga tantárgya:

• Hangszeres tanszakok és magánének főtárgy „A” tagozat: szolfézs kötelező, vagy szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet–zeneirodalom, vagy zeneelmélet
• Hangszeres tanszakok és magánének főtárgy „B” tagozat: szolfézs
• Szolfézs főtárgy „A” és „B” tagozat: szolfézs
• Zenetörténet–zeneirodalom főtárgy („A” tagozat): zenetörténet–zeneirodalom
• Zeneelmélet főtárgy („A” tagozat): zeneelmélet
• Kamarazene főtárgy („A” tagozat): szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet–zeneirodalom, vagy zeneelmélet

2. Szóbeli vizsga tantárgya

• Hangszeres tanszakok és magánének főtárgy „A” tagozat: szolfézs kötelező, vagy szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet–zeneirodalom, vagy zeneelmélet
• Hangszeres tanszakok és magánének főtárgy „B” tagozat: szolfézs
• Szolfézs főtárgy „A” és „B” tagozat: szolfézs
• Zenetörténet–zeneirodalom főtárgy (”A” tagozat): zenetörténet–zeneirodalom
• Zeneelmélet főtárgy („A” tagozat): zeneelmélet
• Kamarazene főtárgy („A” tagozat): szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet–zeneirodalom, vagy zeneelmélet

3. Gyakorlati vizsga tantárgya

• Hangszeres tanszakok és magánének főtárgy „A” és „B” tagozat, kamarazene főtárgy („A” tagozat): főtárgy
• Szolfézs „A” és „B” tagozat, zenetörténet–zeneirodalom, zeneelmélet főtárgy („A” tagozat): tanult hangszer

Záróvizsga tantárgyai

A záróvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll.
A záróvizsgán az „A” tagozatos tanuló választhat írásbeli, vagy szóbeli vizsga között.
A „B” tagozatos, valamint zeneelmélet főtanszakos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező.
Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie.

1. Írásbeli vizsga tantárgya:

• Hangszeres tanszakok „A” tagozat: szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet–zeneirodalom, vagy zeneelmélet
• Hangszeres tanszakok „B” tagozat: szolfézs
• Szolfézs főtárgy „A” és „B” tagozat: szolfézs
• Zenetörténet–zeneirodalom főtárgy („A” tagozat): zenetörténet–zeneirodalom
• Zeneelmélet főtárgy („A” tagozat): zeneelmélet
• Kamarazene főtárgy („A” tagozat): szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet–zeneirodalom, vagy zeneelmélet

2. Szóbeli vizsga tantárgya:

• Hangszeres tanszakok „A” tagozat: szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet–zeneirodalom, vagy zeneelmélet
• Hangszeres tanszakok „B” tagozat: szolfézs
• Szolfézs főtárgy „A” és „B” tagozat: szolfézs
• Zenetörténet – zeneirodalom főtárgy („A” tagozat): zenetörténet – zeneirodalom
• Zeneelmélet főtárgy („A” tagozat): zeneelmélet
• Kamarazene főtárgy („A” tagozat): szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet–zeneirodalom, vagy zeneelmélet

3. Gyakorlati vizsga tantárgya:

• Hangszeres tanszakok „A” és „B” tagozat, kamarazene főtárgy („A” tagozat): főtárgy
• Szolfézs, zeneelmélet és zeneirodalom–zenetörténet főtárgy („A” tagozat): a tanult hangszer

A vizsgák ideje:

Hangszeres főtárgyak

• Gyakorlati vizsga

„A” tagozat minimum 10 perc
„B” tagozat minimum 10 perc

Elméleti tantárgyak

„A” tagozat: írásbeli: minimum 45 perc; vagy szóbeli: minimum 10 perc
„B” tagozat: írásbeli: minimum 45 perc; és szóbeli: minimum 15 perc

Szolfézs főtárgy

• Gyakorlati vizsga:

„A” tagozat minimum 10 perc
„B” tagozat minimum 10 perc

• Elméleti vizsga:

„A” tagozat írásbeli: minimum 45 perc; vagy szóbeli: minimum 10 perc
„B” tagozat írásbeli: minimum 45 perc; és szóbeli: minimum 15 perc
Zenetörténet–zeneirodalom, zeneelmélet főtárgy („A” tagozat)

• Gyakorlati vizsga: minimum 10 perc
• Elméleti vizsga: írásbeli: minimum 45 perc; vagy szóbeli: minimum 10 perc

Zeneelmélet főtárgy („A” tagozat)

• Gyakorlati vizsga: minimum 10 perc
• Elméleti vizsga: írásbeli: minimum 45 perc; és szóbeli: minimum 10 perc

Kamarazene főtárgy („A” tagozat)

• Gyakorlati vizsga: minimum 10 perc

Előrehozott vizsga

Az alapfokú művészetoktatási intézmény tanulói számára előrehozott vizsga is szervezhető.
Előrehozott művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga az egyes tantárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, az iskolai tanulmányok teljes befejezése előtt szervezhető.


A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés

Mentesülhet az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen – egyéni versenyzőként – az adott tanévben döntőbe került.
Ha a tanuló már rendelkezik a zeneművészeti ág valamelyik tanszakán megszerzett művészeti alapvizsgával vagy záróvizsgával, akkor az adott tantárgyakból a vizsga alól felmentés adható.

A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése

A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán vizsga tantárgyanként külön–külön osztályzattal kell minősíteni.
Amennyiben az intézmény előrehozott művészeti alapvizsgát vagy záróvizsgát szervez, úgy annak eredményét a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán figyelembe kell venni.
A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsga tantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a főtárgyból kapott osztályzat a döntő.
Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsga tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette.
Sikertelen a vizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott.
Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette.

Filmvetítés: A repülő osztály

Az első félévet A repülő osztály című német ifjúsági film vetítésével zártuk. A történet Erich Kästner regénye alapján - a lipcsei St. Thomas iskolában játszódik, amely világhíres fiúkórusáról vált ismertté.