Kodály Zoltán (Kecskemét, 1882. december 16. – Budapest, 1967. március 6.) háromszoros Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az MTA tagja.
Kodály-elvek:
Kodály-elvek:
- „Legyen a zene mindenkié!”
- Az oktatás középpontjában az éneklés áll, amely nem zárja ki a hangszertanulást!
- Az ének-zenei iskoláknak nem az a célja, hogy „szakzenészeket” képezzen, hanem az, hogy a zene által fejlessze a tanulók személyiségét, a gyermekek gazdagodjanak lelkileg, s zeneileg művelt fiatalok kerüljenek ki az iskolapadból.
- Az énekóra, az éneklés legyen örömforrás!
- Nem az a fontos, hogy ki az Operaház igazgatója, hanem az, hogy milyen az énektanár Kisvárdán.
- A zenei írás-olvasás elsajátításával váljon zeneértővé a gyermek.
- A zenei ismeretek alapja először a népdalkincs legyen, erre lehet építeni a műzenével való találkozást.
- A hallás fejleszthető. Mindenkit meg lehet tanítani a zene befogadására.
- Szolmizálással a tiszta éneklésért.
- A szolmizálás roppant gyors lehetőség a dallam megtanulására.
- Csak jó zenét hallgattassunk a tanulóval.
- A közös éneklés közösségteremtő erő.
- A kóruséneklés fejleszti az együttműködési készséget.
- A kórusénekléssel megtanulja a tanuló a nyilvánosság előtti megjelenés, szereplés szabályait.
- Az éneklés megtanít a helyes légzésre.
- A naponta éneklő gyermeknek fejlettebb a tüdeje.
- Az ének-zene tanulása fejleszti a memóriát.
- A zenetanulás transzferhatása: a többi tárgyból is jobbak az eredmények.
 |
| Google-rajz december 16-án |
- a zenének központi szerepe legyen a nevelésben
- a zenei analfabétizmus akadályozza a zenei műveltség fejlődését és a hangversenyek látogatottságát
- a zeneoktatást meg kell javítani a tanítóképzőkben
- már gyermekkorban el kell kezdeni a gyermekeket a zenére nevelni és csak legjobb zenei anyagot szabad nekik adni a megfelelő szinten
- a napi éneklés ugyanolyan fontos, mint a napi torna
- a gyerek zenei anyanyelve a magyar népzene legyen
- az emberi hanggal, az énekléssel jussunk el a zenei tehetségekhez
- nagyon fontos a karéneklés, ehhez külföldi remekműveket kell felhasználni, a magyar nyelvű kórusirodalmat a magyar zeneszerzők teremtsék meg a népzene felhasználásávala zene tanítása állami feladat, ezért a kormánynak pénzt kell rá fordítani.
"... a jó zenész kellékeit négy pontban foglalhatjuk össze:
1. kiművelt hallás,
2. kiművelt értelem,
3. kiművelt szív,
4. kiművelt kéz.
Mind a négynek párhuzamosan kell fejlődnie, állandó egyensúlyban. Mihelyt egyik elmarad vagy előreszalad, baj van. ... Az első két pontra a szolfézs és a vele kapcsolt, összefonódott összhangzattan és formatan tanít. Szükséges kiegészítés: mennél sokoldalúbb gyakorlati zenei tevékenység: kamarazene, karéneklés nélkül senkiből sem lesz jó zenész."
(Ki a jó zenész?, 1953)Kodály zenei nevelési koncepciója
